Megörökölt tartozás

dr. Zugfil Tamás, 2009. június 15. - hétfő 09:44 Címkék: fogyasztóvédelem, bank, hitel, szerződés, jog, törvény

Olvasónk azt kérdezte ügyvédi irodánktól, jogos-e az olyan pénzintézeti követelés, amely az elhunyt számlatulajdonos által felhalmozott tartozás kamatokkal együtt történő megfizetésére szólítja fel az örököst. Kérdése megválaszolásához a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) öröklési szabályainak tanulmányozása után juthatunk közelebb.

Olvasónk a következő kérdéssel fordult szakértőnkhöz:

"Anyósom (aki négy éve elhunyt) állítólag mínuszba került harmincezer forinttal OTP-s számláján. Mi erről nem tudtunk, soha egy értesítést, számlaegyenleget nem kaptunk. Múlt hónapban érkezett egy levél az EOS végrehajtó intézettől, hogy fizessünk be 87 000 forintot. Állításuk szerint 2005 februárjában kiküldött az OTP egy értesítést anyósomnak, amit meg sem kaptunk, mert valószínüleg a potás ki sem hozta, ugyanis tudta, hogy a Mama meghalt. Jogos-e a követelésük? A harmincezer forinton kívül a kamatokra is igényt tarthatnak-e úgy, hogy mi erről nem tudtunk, értesítést semmilyen formában nem kaptunk?"

A Ptk. 598. §-a kimondja, hogy az ember halálával hagyatéka, mint egész száll át az örökösre. Az öröklés ennél fogva egyetemes jogutódlás (universalis successio), amelynek során a hagyatékhoz tartozó követelések és tartozások is az örökösre szállnak át. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az örökhagyó vagyoni aktíváit (azaz készpénzt, ingó vagy ingatlan vagyont, számlakövetelést, vagy egyéb követelést) hanem passzíváit (tartozások, kötelezettségek) is megörököljük. Az örökös a hagyaték megnyílását követően számba veheti, hogy az örökhagyó milyen vagyont, azaz milyen követeléseket és tartozásokat hagyott hátra. Mivel az örökség (hagyaték) elfogadására senki nem köteles, az örökös a Ptk. 674. § (1) bekezdése értelmében úgy is dönthet, hogy visszautasítja a hagyatékot.

Ebben az esetben a hagyaték a többi örökösre száll, azok hiányában pedig az államra. Amennyiben az örökös a hagyatékot visszautasítja, úgy nem részesül az örökhagyó vagyoni előnyeiből, de nem is tartozik felelősséggel a hagyatéki tartozásokért.

Ha az örökös elfogadja a hagyatékot, a Ptk. 679. §-a értelmébenfelelősséggel tartozik a hagyatéki tartozásokért, azaz az örökhagyó tartozásaiért is. E felelősség azonban nem korlátlan; a Ptk. 679. § (1) bekezdése szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, úgy az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. E szabály értelmében az örökös felelőssége csak a hagyatéki vagyon mértékéig terjed.

Az olvasónk által említett esetben tehát az örökös köteles helytállni az örökhagyó tartozásaiért, így a bankszámlatartozásáért is. A kamatok megfizetése szempontjából különös jelentőségű, hogy az örökhagyó tartozása mikor vált esedékessé, azaz mikor lett volna köteles kiegyenlíteni tartozását. A követelés esedékességével kapcsolatban az örökhagyó által megkötött bankszámlaszerződés adhat eligazítást. Kamatot az esedékesség időpontjától kezdődően lehet felszámítani a követelésért. Amennyiben ugyanis a kötelezett nem teljesíti a követelést annak esedékességekor, úgy késedelembe esik. A Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint pénztartozás esetén - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

A kamatkövetelést azon tény önmagában nem teszi jogtalanná, hogy az örökösnek nem volt tudomása a követelés létezéséről. A jogosult ennél fogva azelévülési időn belül bármikor érvényesítheti követelését a kötelezettel szemben, a kötelezett pedig ebben az esetben az esedékességtől kezdődő időtartamra köteles megfizetni a kamatokat is.

Olvasónknak azt tudom ajánlani, hogy járjon utána alaposan a pénzintézet követelésének. Amennyiben a követelés valóban létezik, és még nem évült el (az általános elévülési határidő a polgári jogban 5 év, azt azonban megszakítja többek között a teljesítésre irányuló felhívás) úgy a követelés esedékességének időpontját kell megvizsgálni. Az esedékesség időpontjától kell számítani a késedelmi kamatot, ennek ismeretében pedig megállapítható, hogy jogos-e a pénzintézet követelésének összegszerűsége. Ha az örökös megtagadja a hagyatéki hitelező kielégítését, úgy a követelés az örökössel szemben kizárólag polgári peres eljárás keretében érvényesíthető. 

Dr. Zugfil Tamás
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda