Anyák napja

                      
Édesanyámnak!

Te, kit oly sokat gyötört a bánat,
Te neveltél engem édesanyának.
Kinek válla roskadt a munkától,
Megkíméltél a világnak dolgától.
Hogyan köszönhetném meg neked,
Mindazt a jót, mit átéltem melletted?
Reszkető kezed, ha látom, de fáj!
Hová lett arcodról a mosolygó báj?
Hogyan múlhat el a féltő érzelem?
Hogyan homályosodhat el az értelem?
Hogyan lehet a szépségből, rút ránc?
Mindez a sok kérdés engem úgy bánt.
Nincsenek szavak, mit mondhatnék,
Hogyha veled szemben most állhatnék.
De nem tehetném, mert távol vagy,
Mert a sors szele oly nagyon nagy,
Hogy messzire fújt féltő karodtól,
S csak emlékek maradtak mindabból,
Mit tőled kaptam, s adtam tovább...
Ilyenek vagyunk mi mind: édesanyák.

NEVETÉS

A nevetés olyan seprű, amivel lesöpörjük a szív pókhálóit.

Erdélyi turné

http://www.nyugatijelen.com/kultura/a_budapesti_trambulin_szinhaz_del_erdelyi_turneja.php

Dél-Erdélyben turnézik a Trambulin Színház
2011. január 22.	Olvasta 159 felhasználó.
Demeter László, a Kún Kocsárd Egyesület elnöke Sikeresen zárult tavaly a Háromszék és Hunyad megye közötti Összetartozunk szórványprogram. A 2011-es esztendő kezdete remeknek bizonyul, hiszen már január utolsó hetében sikerül egy több állomásból álló színházi turnét szervezni Hunyad megyében, amelyet Fehér megyei állomások tarkítanak. A Kún Kocsárd Egyesület szervezésében a budapesti Trambulin Színház társulata ellátogat Nagyenyedre, Türbe, Dévára, Csernakeresztúrra, Vajdahunyadra, Sztrigyszentgyörgyre, Piskire és Lozsádra. A színvonalas színpadi előadásokkal nem csak a gyerekeket és a középiskolásokat akarják megszólítani, hanem a felnőtteket is. A turné során a társulat igyekszik olyan településekre is eljutni, ahol tudomásuk szerint évtizedek óta nem volt magyar nyelvű színházi előadás. Bíznak abban, hogy ezekhez a kisebb lélekszámú magyar közösségekhez a jövőben is visszatérhetnek hasonló kulturális rendezvényekkel. A turné partnere az Erdélyi Magyar Ifjak Szórványért Szakcsoportja, az RMDSZ vajdahunyadi szervezete és a Türi Római Katolikus Egyházközség, fő támogatója pedig a Színházi Dolgozók Szakszervezete. Programterv: Január 25., kedd Nagyenyed, Bethlen Gábor Kollégium díszterme, 10 óra: Az aranyhal meséje Nagyenyed, Bethlen Gábor Kollégium díszterme, 13 óra: Karinthy Frigyes rendhagyó irodalomóra Tür, római katolikus templom, 18 óra: Az aranyhal meséje Január 26., szerda Déva, Téglás Gábor Iskolaközpont aulája (IxIV. osztályosoknak), 8 óra: Az aranyhal meséje Déva, Téglás Gábor Iskolaközpont aulája (óvodásoknak), 10 óra: Nénje bolond meséi Déva, Téglás Gábor Iskolaközpont aulája (általános és középiskolásoknak), 12 óra: Karinthy Frigyes rendhagyó irodalomóra Csernakeresztúr, kultúrház, 17 óra: Az aranyhal meséje Január 27., csütörtök Vajdahunyad, óvoda, 9 óra: Nénje bolond meséi Vajdahunyad, 6. számú Általános Iskola, 12 óra: Az aranyhal meséje Sztrigyszentgyörgy, kultúrház, 16 óra: Az aranyhal meséje Január 28., péntek Piski, Szent István Római Katolikus Egyházközség hittanterme, 16 óra: Nénje bolond meséi Lozsád, Kultúrház, 19 óra: Nénje bolond meséi

Szent György-napi szokások, hagyományok

Április 24.-e Szent György-napja. Számos hagyomány, hiedelem, népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. Egyes helyeken tavaszkezdő napként tartják számon Szent György-napját, ugyanakkor termésvarázsló nap is a mai.

Az asszonyoknak dologtiltó és mágikus védőnap, óvó erejű, babonáskodó-, gonoszjáró nap. Nem szabad dunnát, párnát kitenni szellőztetni, mert sok jégeső lesz.

Egyes helyeken nem szabad kiteríteni a vásznat fehéríteni, mert az ördög felcsavarja a fára.

Szent György-nap éjszakáján napkelte előtt harmatot kell szedni, nogy meg ne rontsák a teheneket, és jobban tejeljenek. A lepedővel szedett harmat segítségével sütött kenyér nagyobbra nőtt. Muravidéken a harmatszedés mágikus erejében minden idősebb asszony hitt.

Ezenkívül reggel fokhagymával dörzsölik be az istálló ajtaját. A megmaradt résszel, pedig keresztet kennek az ajtóra, hogy a boszorkányok meg ne rontsák a teheneket.

Az éjjel gyűjtött gyógyfüvek embert, állatot gyógyítanak. Az éjszaka földbe rejtett kincs megtisztul, a kincskeresők ekkor indultak kiásni a kincset.

Termésvarázsló nap is a mai. Ilyenkor kell vetni a kerti növényeket, többek között a mákot is. Közben ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kis fejű és kukacos lesz a mák.

Publikálta Jáger, Judit

ÁPRILIS 24. Sárkányölő Szent György napja

Április 24. Sárkányölő Szent György napja, vagyis Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa.

hirdetés

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
- Az állatok kihajtásának első napja.
- Rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb.
- Rontás elleni védekezés.
- Időjárásjóslás

Szent György Kappadokiából származott, a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt.
A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és akinek naponta egy ember esett áldozatául. György megmentette a sárkánynak áldozatul kiszemelt királylányt.
A hőstett hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek.
Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején fejezték le, s halt vértanúhalált. Így vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények, és a cserkészek patrónusává.

Így alakult, hogy a Szent György-kultusz kapcsán Károly Róbert megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), amelynek kötelessége volt az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme.
A rendnek ötven tagja volt, aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny.
Jelszava: IN VERITATE IUSTUS SUM HUIC FRATERNALI SOCIETATI, vagyis: valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek.
Fogadják, hogy pénteki napon ebédig lovagot vagy mást nem gyaláznak, nem kötekednek. Aki nem vigyáz a nyelvére, annyi hamus kenyérfalatot eszik éhgyomorra, ahányszor mást gyalázott.

Szent György napi népszokások

Hazánkban igen jelentős ünnep. A tavaszi gonoszjáró nap…
-     Mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák.
-    A régi boszorkányperekben állandóan felbukkan Szent György napja, mint olyan időpont, amikor a boszorkányoknak különösen nagy a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel.
-    Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.

Szent György napja pásztorünnep:

-    Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat.
-    A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.

E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött.
-    Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

„Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”

-    Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást. Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait.
-    A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének is rontáselhárító célja volt.
-    Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára.
-    A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás. Az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, a kijáráshoz pedig tojást és kívül-belül láncot tettek. Azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. A tojást a szegényeknek adták, hogy imádkozzanak a barmokért.
-    A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót.

Ilyenek:
-    Az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába stb.
-    Szent György napjához köthető pásztorszokás a kalotaszegi „juhbemérés”. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt, ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot.
-    Szent György-napi kilövés: A lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, „kilőtték” a lányok és asszonyok hibáit. Néhány Garam-menti községből vált ismertté.

Egyéb hiedelmek, babonák…

A magyar népi hitvilágban Szent György napjára elsősorban a boszorkányok és más rontók felfokozott tevékenysége jellemző, amely elsősorban a tehénre, ill. a tejre irányul. Kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével – kakukkfűvel, úrnapi sátorfűvel. Sok helyen e napon állítottak új köcsögfát.

A ráolvasások haszna:

Hogy a „szépasszonyok” össze ne bogozhassák Szent György (április 24.) éjszakáján a lovak sörényét, előző este szentelt mákot kell az istálló köré hinteni, ezt mondva:

Szépasszony, akkor fond be a lovam sörényit,
ha ezt a mákot megolvastad!

-    Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek.
-    Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.
-    Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát.
-    Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
-    Úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett.
-    A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.

  

GYÖRGY NAPI NÉPSZOKÁSOK

Kappadokiai Szent György legendája

(Forrás: Wikimedia)

Szent György Kappadokiából származott, a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt.
A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és naponta egy ember esett áldozatául. György megmentette a sárkánynak áldozatul kiszemelt királylányt. A hőstett hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek. Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején fejezték le, s halt vértanúhalált. Így vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények,és a cserkészek patrónusává.







Szent György napi népszokások

Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24.-e, pedig sárkányölő Szent György ünnepe. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.

A rómaiak e napon ünnepelték Paliliát, amely pásztorünnep volt. Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.

E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást. Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait.
A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének elsősorban rontáselhárító célja volt. Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára.
A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás. Vépen (Vas m.) az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték. A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót. Ilyenek: az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába stb.

(Forrás: Wikimedia)

Juhbemérés

Szent György napjához köthető pásztorszokás a kalotaszegi "juhbemérés". Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt, ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot.

Szent György-napi kilövés
A lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, "kilőtték" a lányok és asszonyok hibáit. Néhány Garam-menti községből vált ismertté.

Harmatszedés

Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés. Harmatot szedtek, pl. a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason köténnyel szedték fel a hajnali harmatot, közben egy marék füvet is szedtek, amit a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot a tejes fazékba csavarták ki, hogy sok vajuk legyen.

Boszorkányok ereje

Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap is, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. A régi boszorkányperek szerint a boszorkányoknak ilyenkor különösen nagy volt a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, láthatta a boszorkányokat harmatot szedni. Közismert hiedelem volt, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. lepedő, kötény) tejet tudnak fejni.

(Forrás: Wikimedia)

Egyéb hiedelmek, babonák

Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek.
Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.
Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
Bizonyos területeken úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett.
A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.



Linkajánló:

Szent György legenda Szent György-wikipédia Jeles napok-Szent György napja