köszönöm Kovács Katalinnak /Rebus anyukájának/
..
2 bögre liszt
1 bögre só
1 ek citromsav
2 ek olaj
1 bögre forró viz
Osszegyurni , kb 1 perc , aztan szinezni
Receptgyűjtemény: házilag készíthető csodagyurmák
2014 április 09. 05:00 - kreablogger
Az elkészítés leírásához most bemásolom Krisztina szórakoztató stílusban megfogalmazott instrukcióit, egyébként is ajánlom figyelmetekbe az oldalát:
Rengeteg különféle -elsősorban angol nyelvű - gyurmarecept kering az interneten, az egyik porcelánfehérséget ígér, egy másik főzhető, színes változatra példa, a harmadik pillanatok alatt elkészíthető és levegőn szárad. Tehát elég nagy a felhozatal, de ezáltal a zűrzavar is, hogy melyiket válasszuk. Itt az ideje, hogy rendet tegyek, ma bemutatom a legismertebb és legjobb recepteket, és sorra veszem azt is, hogy melyiket mire használhatjuk.
1. Só-liszt gyurma (salt dough)
A legismertebb házigyurma, és legnagyobb előnye, hogy bármikor pillanatok alatt összedobhatjuk és már lehet is gyurmázni vele.
Az alaprecept
- 2 csésze liszt
- 1 csésze só
- 1 csésze víz
A hozzávalókból egynemű tésztát gyúrunk, és már használatra kész is a gyurma. Az alapanyagok természetesen arányosan növelhetők/csökkenthetők igény szerint. Szokták ajánlani, hogy keverjük hozzá egy evőkanál olajat is, ettől kevásbé lesz morzsalékos. A formázás során használhatunk sütiszaggató formákat is.
Ez a gyurma elsősorban gyerekeknek való. Száradás után festhetik, lakkozhatják. Fűtőtesten vagy az ablakban a napon is kiszárítható. Finom, aprólékos díszek készítésére elvileg alkalmas lenne, azonban ez az anyag nem szárad egységes színűre, a sókristályok is láthatók maradnak benne, illetve száradáskor repedhet. Hagyjuk meg inkább a gyerkőcöknek.
2. Főzött, színes gyurmák (play dough)
Pont egy évvel ezelőtt mutattam be az örök érvényű főzött gyurma receptjét. Néhány hét alatt minden idők legsikeresebb bejegyzésre lett. Rengeteg, de tényleg rengeteg visszajelzést kaptam tőletek, és nagyon sokan dicsértétek a receptet. Viszont érkezett kritikai észrevétel is, többeteknek nem sikerült a beígért állagot elérni. Szerencsére a figyelmembe ajánlottátok Martha Stewart főzött gyurma receptjét is, amely gyakorlatilag ugyanazokból a hozzávalókból áll, kicsit más arányban. Most mindkettőt közlöm, és bízom benne, hogy így már teljes lesz a kép ezzel a házigyurma fajtával is.
- 25 dkg liszt
- 2 evőkanál só
- 2 evőkanál olaj
- 1 kávéskanál citromsav vagy borkősav (hogy ne penészedjen meg)
- 3 dl víz
- Ételfesték
Egy lábasban elkezdjük melegíteni a vizet. Mi ilyenkor szoktuk megszínezni. Mikor mivel, ami éppen akad. Húsvét után megmaradt tojásfestékkel, máskor temperával vagy sima ételfestékkel. Ezután beletesszük az összes hozzávalót, és folytonos kavargatás főzzük (kb. 15 perc). Eleinte ragacsos és darabos, de nem kell megijedni, a végére szépen összeáll az egész.
A végén már elég nehéz keverni, innen is lehet tudni, hogy már jó. Ha kihűlt, jól átgyúrjuk és indulhat a móka.
- 1 csésze liszt
- 1/2 csésze só
- 1 csésze hideg víz
- 1 teáskanál citromsav vagy borkősav
- 1 teáskanál olaj
- Ételfesték
Martha nem bonyolítja túl, az összetevőket három percig főzi, majd egy perc hűlés után átgyúrja és indulhat is a móka. Azt írja, légmentesen lezárva néhány hétig is eltartható.
Ezek a főzött gyurmák gyermeknek ajánlottak, szép színes játékok. Ne várjunk többet, mint amire ki lett találva. Levegőn szárad, és igen, megesik, hogy a megszáradt figura felületére kicsapódik a só, és ezáltan kissé opálos marad. De ezzel szemben rendkívül olcsó, bármikor elkészíthetjük, és gyermekünk máris kiélheti kreativitását. Nagyon ajánlom pedagógusok figyelmébe is, hiszen nagyobb mennyiségben is elkészíthető, és szemtelenül olcsó. A kislányom ovijában is gyakran készítik az óvónénik, mondhatom hatalmas sikerrel. Nem elhanyagolható szempont azt sem, hogyha véletlenül a gyermek megkóstolná, akkor nyugodtak lehetünk, hogy nem tartalmaz semmilyen ártalmas anyagot, maximum rossz az íze.
3. Levegőn száradó főzött gyurma (cornstarch clay, cold porcelain)
Ez a recept már egy minőségi ugrás, már ami a végeredményt illeti. Ebből a gyurmából ugyanis nagyon szép figurák készíthetők, amelyek száradás után mit sem veszítenek a minőségükből, színükből, állagukból. Ahogy a címben is leírtam, az angol elnevezése cornstarch clay, illetve cold porcelain, ezen nevén a google rengeteg találtatot fog adni, ha bővebben utána szeretnétek olvasni a témának. Én most egy kedves, a távoli Olaszországban élő olvasóm, Krisztina receptjét fogom közreadni. Ennek oka, hogy ő már nem csak kipróbálta a receptet (ellentétben velem), hanem rendszeresen dolgozik is belőle, tehát biztosak lehetünk benne, hogy bevált!
- 50 g kukoricakeményítő
- 100 g vinil alapú fehér ragasztó (pl. dekupázsragasztó, vagy ha nagyon rákapnátok, akkor érdemes barkácsáruházban beszerezni erre alkalmas ragasztót nagyobb tételben, olcsóbban)
- 2 teáskanál babaolaj vagy folyékony vazelin
- 1 teáskanál citromlé
- 1 teáskanál sűrű kézkrém (fémtégelyes Nivea, Pond's vagy Caola)
Nézzünk körül a konyhában és vegyük elő a kicsit megkopott teflonos bevonatú viz/tej, egyébforraló hosszúnyelű edénykénket, köszönjük meg az eddigi konyhai szolgálatot és ünnepélyesen avassuk be a hobbitárgyak közé. Ugyanezt megtesszük egy elfáradt fakanállal is.
A ragasztót, a babaolajat és a citromlevet beleöntjük a tálkába és jól elkeverjük. Hozzáadjuk a keményítőt és csomómentesre keverjük. A legkisebb lángon alágyújtunk és rettenetesen elkezdjük keverni. A kotyvalék egyre jobban összeáll, ne ijedjünk meg, csak keverjük tovább. Teljesen normális, ha csomók keletkeznek, ne pánikoljunk be, csak keverjük tovább. Nagyjából 2 perc múlva a ragacs kezd elválni az edény falától, azonnal le kell venni a tűzről; gyorsan kifeszítünk egy kb 30 cm hosszú folpackot, jó alaposan bekrémezzük vagy beolajozzuk a kezünket és a fólia közepére kivakarjuk a masszát. A fakanalat is alaposan lepucoljuk, visszarakjuk a kis forralóba és gyorsan langyos vízzel megtöltjük hogy szépen ki lehessen mosni. Visszatérünk a folpackoz és a fehér fura masszához, ellenőrizzük, hogy rendesen krémes-e a kezünk, majd szépen leválasztjuk a fóliáról és simára gyúrjuk (ehhez használhatunk babaolajat is, teljesen mindegy - amelyik kényelmesebb). Amikor már nincs benne csomó, készen van a gyurmánk. Folpackban és hermetikusan zárható edénykében vagy zacskóban akár egy hónapig is tárolható.
Miután eltakarítottunk a konyhában (max 10 perc munka a méréstől a takarítás végéig, komolyan tovább tartott leírni, mint elkészíteni!) elkezhetjük színezni a gyurmát - én akrillal szoktam színezni, mert az műanyag és további kötőanyagként fog szerepelni. Ha pasztell színeket szeretnénk, akkor egy kevés titánfehérrel (a titánfehér egy nagyon erősen fedő festék, ezt hobbi, vagy művészboltban találjuk) előbb fessük meg a gombócot. Ez elég időigényes, ha nem akarjuk, hogy márványos legyen a végeredmény, akkor addig kell markolászni, amíg egyenletes színe nem lesz. Elég kevés festék kell hozzá, pl egy 3 cm-s gombócot én lelapítok kb egy centi magas koronggá és az egyik lapos oldalára vékonyan felviszek egy cseppnyi akrilfestéket. Majd összegyúrom. Gyúrom és gyúrom. Amíg homogénné válik. A vinilragasztó egyik alapvető tulajdonsága, hogy átlátszóvá szárad, tehát ha áttetsző tárgyakat akarunk, ne adjunk hozzá titánfehéret. Ez mondjuk úgyis az első száradás után fog kiderülni. Mármint hogy hogyan szeretjük jobban a színét.A ragasztót, a babaolajat és a citromlevet beleöntjük a tálkába és jól elkeverjük. Hozzáadjuk a keményítőt és csomómentesre keverjük. A legkisebb lángon alágyújtunk és rettenetesen elkezdjük keverni. A kotyvalék egyre jobban összeáll, ne ijedjünk meg, csak keverjük tovább. Teljesen normális, ha csomók keletkeznek, ne pánikoljunk be, csak keverjük tovább. Nagyjából 2 perc múlva a ragacs kezd elválni az edény falától, azonnal le kell venni a tűzről; gyorsan kifeszítünk egy kb 30 cm hosszú folpackot, jó alaposan bekrémezzük vagy beolajozzuk a kezünket és a fólia közepére kivakarjuk a masszát. A fakanalat is alaposan lepucoljuk, visszarakjuk a kis forralóba és gyorsan langyos vízzel megtöltjük hogy szépen ki lehessen mosni. Visszatérünk a folpackoz és a fehér fura masszához, ellenőrizzük, hogy rendesen krémes-e a kezünk, majd szépen leválasztjuk a fóliáról és simára gyúrjuk (ehhez használhatunk babaolajat is, teljesen mindegy - amelyik kényelmesebb). Amikor már nincs benne csomó, készen van a gyurmánk. Folpackban és hermetikusan zárható edénykében vagy zacskóban akár egy hónapig is tárolható.
A mintázás nagyon egyszerű, hogy ne ragadjon, mindig krémezzük a kezünket, nem kell megijedni, a megszáradt kis tárgyak nem lesznek olajos tapintásúak. Nem ismerem a dolog kémiáját, de nagyon úgy tűnik, hogy összekötnek. Ha több darabot akarunk összeilleszteni, akkor még száradás előtt vinilragasztót tegyünk a darabok közé. Ha szétesnek, nincs tragédia, elő a pillanatragasztót és egy fogpiszkálót, és a probléma megoldásra lel.
A tejes száradásra itt is két napot szoktam hagyni, az első nap után meg kell fordítani a remekműveket.
Ebben a másik, hasonló receptben a citromlé helyett vízet használ a szerző, és cold porcelain-nek nevezi a gyurmát. Érdemes átböngészni, ha felkeltette az érdeklődésed ez a gyurmafajta.
Ezeket a gyurmákat már komolyabb munkákhoz is bátran ajánlom, az eredmény a Fimohoz hasonlatos, szép, egyenletes felület, élénk színek. Levegőn szárad, nem kell sütni.
4. Szódabikarbónás süthető gyurma (baking soda dough)
Ez a gyurmafajta a kedvencem, nagyon lelkesen kísérletezek vele jelenleg is. Nagy előnye, hogy hihetetlenül szép, csillogó hófehér gyurma, selymes, egységes textúrával. Nem lehet, nem szeretni, na. A receptje nagyon egyszerű, és olcsó.
- 1 csésze kukoricakeményítő
- 2 csésze szódabikarbóna (tipp: a Tescoban 50 Ft-ért lehet egy szép nagy csomaggal, visszazárható tasakban)
- 1 és 1/4 csésze víz
Elkészítés
A hozzávalókat öntsük egy edénybe.
Keverjük csomómentesre.
Folytonos keverés mellett közepes lángon kezdjük el főzni.
Amint besűrűsödik, egy labdává áll össze az egész.
Ezután helyezzük át egy tányérra a masszát és fedjük be nedves ruhával. Várjuk meg, amíg kihűl.
Amint kihűlt, formázható is. Sütiszaggatóval gyönyörű figurákat készíthettek!
Karácsonyi és húsvéti akasztható díszek is csodálatosan mutatnak ebből a gyurmából.
Ahogy írtam is, süthető gyurmáról van szó. Viszont ezzel a művelettel legyünk óvatosak, körültekintők. Nekem hagyományos gázsütőm van, ezeknél a szerkezeteknél előfordulhat, hogy megbarnul kissé a művünk, ezért a sütés utolsó szakaszában érdemes résen lenni, és figyelni. Egyébként 160-180 °C-on fél órát ír, de ez függ a tárgy méretétől is. Türelmesebbeknek mondom, hogy levegőn is szépen megszárad, de adjuk neki legalább egy napot, és félidőben fordítsuk is meg.
Ez a gyurmatípus is a komolyabb kategóriába tartozik, ahogy írtam is, gyönyörű hófehér színű, selymes és egységes az állaga. Itt megnézhetitek milyen a só-liszt gyurmával összehasonlítva, a különbségek nagyon jól látszanak:
A gyurmák színe, itt látszik, hogy mennyivel fehérebb és egységesebb a szódás változat:
Száradásnál jönnek elő a só-liszt igazán előnytelen tulajdonságai:
Források a képekre kattintva!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg az ismerőseiddel!
Csatlakozz te is a Színes Ötletek Facebook-közösségéhez, hogy első kézből értesülj a legfrissebb színes ötletekről! Ha még több kreatív ötletere szomjazol, kövess a Pinteresten is.