| Így változik az öröklési jog március közepétől |   |
| 2014-03-04 14:59:32 |
Így változik az öröklési jog március közepétől
Az elmúlt ötvenöt évben olyan társadalmi változások mentek végbe hazánkban, amely főként a magánvagyon jelentős növekedése miatt indokolttá tette egy új Polgári Törvénykönyv életbe léptetését. Az 1959-es kódex felülírása a mai modern világhoz igazodik.
A kormány 2010-ben a teljes magyar jogrendszer megújítását határozta meg célként – mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára. „Az új alaptörvény és a Btk. elfogadása után a magánjogon a sor: március 15-én hatályba lép az új Polgárjogi Törvénykönyv (Ptk.).”
Magyar György ügyvéd szerint a törvény kiemelt fontosságát az jelzi, hogy szélesebb skálát fog át, mint az emberi élet: a fogantatástól a halál utáni öröklésig rendelkezik a jogviszonyokról. A március 15-ét követően keletkező jogviszonyokra, peren kívüli és peres eljárásokban már az új rendelkezéseket kell alkalmazni, a korábbiakra viszont a régit. Az ügyvéd azt is hozzátette, biztosan több év kell ahhoz, hogy a bírói gyakorlat átvegye és feldolgozza az új rendelkezéseket, mivel az átalakítja az alapvető, és több évszázados hagyománnyal rendelkező beidegződéseket.
Az új Ptk. rengeteg változást tartalmaz, a paragrafusok negyede teljesen, másik negyede pedig részben megújult, de az öröklési jogban van a legtöbb újdonság. A köteles rész az örökség feléről harmadára csökken, vagyis nagyobb részről lehet szabadon dönteni, de tovább bővülnek a kitagadási okok is: megfosztható köteles részétől az örökös, ha az örökhagyót súlyos nélkülözéseknek tette ki, nem tartott vele évtizedekig kapcsolatot, vagy ha bűncselekményt követett el. A köteles rész érvényesítésére két évig van lehetőség, ha valaki igazságtalannak tartja az örökhagyó rendelkezéseit.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint több szempontból is felértékelődik az előrelátás és a végrendelet szerepe. Házastársak esetében is nagyobb szükség lehet rá, mint eddig, de az élettársak például csak akkor örökölnek elhunyt párjuk után, ha rendelkeznek lejegyzett végakarattal. Téves elképzelés, hogy 15 év után az élettársak automatikusan örökölnek egymás után, ez sosem volt így: csak akkor örökölnek, ha a végrendeletben ez áll.
Gyakran előfordul az is, hogy valaki többször házasodik. Tóth Ádám azt mondja, száz hagyatéki ügyből negyvenben a túlélő élettárs az elhunyt gyermekeinek nem az anyja vagy apja. Mivel eddig az özvegy mindenre haszonélvezetet kapott, a gyerekek sok esetben hozzá sem tudtak jutni az örökségükhöz, mert az özvegy alig volt náluk idősebb. Ezek a viták az új szabályozással leegyszerűsödhetnek, ugyanis március 15-e után a túlélő házastársnak csak a közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra lesz haszonélvezeti joga, ami élete végéig tart, akkor is, ha újraházasodik. A többi vagyon felett viszont semmilyen jogot nem gyakorol, csak egy „gyermekrésznyit” kap belőle.
Az új szabályok között az idős szülőkre vonatkozót is találunk: március 15-től ha egy gyermektelen házaspár egyik tagja meghal, az özvegy a lakás és berendezés mellett megkapja a hagyaték egyéb vagyontárgyainak felét, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleit illeti meg. Ha már csak az egyik szülő él, az örökség elhunyt szülőre jutó negyedét az özvegy házastárs és a még élő szülő között osztják el.
Tóth Ádám hangsúlyozza, ha valaki másként, vagy ennél nagyobb szabadsággal szeretne végintézkedni, végrendelkeznie kell. Tavaly Magyarországon több mint 120 ezer haláleset történt, de csak a hagyatéki ügyek alig tíz százalékában szerepelt végrendelet - az európai átleg 30 százaléknál magasabb. Az új Ptk. életbelépésével új végrendeleti formák is bekerülnek a magyar jogrendbe, házastársak például közösen is rendelkezhetnek. A végrendelkezésnek hazánkban láthatóan még nincs kultúrája, de az új rendelkezésekkel talán változik a társadalom gondolkodásmódja is.
Forrás: kiskegyed.hu
Utoljára frissítve: 2014-03-04 14:59:09
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése