Vessünk! Mikor? Hogyan?
Még egyszer a vetés idejéről és egyébb praktikák.
Még a kerti szezon elején tartunk, ezért nézzük át még egyszer, hogy a növényeket mikor lehet elvetni, és hogyan.
A konyhakerti növények vetésének ideje több tényezőtől függ.
A legfontosabb a növény csírázási és termesztési hőigénye. Ezen kívül befolyásolja a talaj előkészítésének lehetősége és az időjárás is. Függ attól is, hogy milyen növényt milyen céllal, milyen időszakban akarunk termeszteni. (elővetemény, főnövény, utónövény)
A növények hőigénye eltérő. Vannak olyanok, amik már alacsony hőmérsékleten csíráznak, és fejlődésükhöz sem kell, sőt egyesek el sem viselik a magas hőmérsékletet. (petrezselyem, répa, salátafélék, káposztafélék egy része, míg a hagymák fagy hatására nagyrészt magszárba mennek át) Mások kifejezetten igénylik a meleget (paprika, paradicsom, padlizsán, bab, uborka stb.) Az sem mindegy, hogy a fejlődésükhöz sok fény kell, vagy kevesebbel is beérik. Így vannak rövid, és hosszúnappalos növények. Például a sok fény hatására a hónapos retek hamar felmagzik.
Fontosabb vetési időpontok a szabadföldi zöldségtermesztésben:
a) Február legvégén, március elején, amint a talajra rá lehet menni, nem ragad a cipőnkre és a szerszámra a föld, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat
– a petrezselyem, a sárgarépa-, a kifejtőborsó-fajták, saláták stb. – magját.
b) Március közepén 5–8 fokos talajba vethető a cékla, a hagyma, a káposztafélék, a további borsók, hónapos retek, majd ültethető a burgonyagumó, dugdossuk a dughagymát és fokhagymát..
c) Áprilisban, amikor a talaj 10–12 fokra melegszik fel, vetjük szabadföldbe a paprika, a paradicsom, a dinnye, a csemegekukorica magját, az uborka, a zöldbab első szakaszát és az őszi betakarítású fejes káposztát.
d) Nyáron, június–júliusban kerül sor a szakaszosan vetett zöldbab, csemegekukorica, berakó uborka, nyári és téli retkek elvetésére. Julius vége és augusztus a másodvetések, pl. az őszi spenót, a kínai kel, az áttelelő hagyma, cékla, tarló-, kerek,- és káposztarépa stb. vetési időszaka. A keléshez ebben az időszakban az öntözés elengedhetetlen.
c) Ősszel (szeptember–októberben) vetjük az áttelelő spenót, a fejes saláta stb. magját, dugdossuk az őszi fokhagymát, áttelelő zöldhagymát.
f) A tél alá vetés időszaka a november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem, némelyik kifejtőborsó-fajta. A tél alá vetés akkor sikeres, ha a talaj már annyira lehűlt, hogy a mag megduzzad, de nem kel ki.
A pontos vetésidő meghatározásához vetési naptárak is segítséget adnak.
Összeállítottam én is egy vetési naptárat, ami letölthető innen, és akár ki is nyomtatható.
Ezen kívül a vásárolt magvak csomagolóanyagán is feltüntetik a kedvező vetésidőt. A többnyire meglehetősen tág időtartománnyal kapcsolatban csak azt kell szigorúan venni, hogy előtte még ne és utána már ne kerüljön sor vetésre. Napos helyen választható korábbi időpont, a rossz adottságú, zord időjárású, kötött talajú területen érdemesebb a megadott időszak vége felé vetni. A homokosabb talajok hamarabb melegszenek fel, míg a kötöttebb, agyagos talajok később.
A vetés módjáról.
A mag beáztatása vagy előcsíráztatása akkor célszerű, ha siettetni kell a kelést, például megkésett vetéskor, az elgyomosodás elkerülésére vagy korán támadó károsítók támadási idejének lerövidítésére. A vetés előtt a magvakat, 6-8 órán át kell vízben tartani, a csíráztatási hőmérsékleten. (borsó, bab, de lehet a petrezselymet, répát is)
Az előcsíráztatáshoz magvakat a legjobb kis vászon- vagy tüllzacskóba tölteni, bekötni, esetleg nedves homok közé rétegezni és a csírázáshoz kedvező hőmérsékleten tartani. Amint a fölrepedő héjú magvak egy-két százalékánál megjelennek az első kis, fehéres színű csírakezdemények, azonnal el kell kezdeni a vetés. Mindig nedves földdel kell takarni őket a kiszáradás ellen. Az így vetett magok (pl. uborka, tök) fokozottan érzékenyek a szárazságra és ezért rendszeres öntözéssel kell a nedvességet biztosítani. Vagy takarni a vetőágyat, fészket.
A rövid tenyészidejû tavaszi zöldségek letermése után nem érdemes üresen hagyni a területet. A zöldborsó, a fejes saláta, a hónapos retek, a korai karalábé, a korai burgonya után például már május-júniusban felszabadul a terület. Számos olyan zöldségnövényünk van, amely nyári vetéssel még a fagyok elõtt szedhetõ. Ezeknek fontos a szerepük étrendünkben, mert így nyáron és õsszel nagyobb választékból több friss zöldség kerülhet az asztalunkra. Az üresen maradt területet is ápolnunk kell, hiszen nem hagyhatjuk elgyomosodni.
Másodnövények a következõk lehetnek:
Fejes káposzta - közepes tenyészidejû fajták június végéig, rövid tenyészidejû fajták július közepéig ültethetõk.
Kelkáposzta - hosszú tenyészidejû, kései fajták július elejéig, rövid tenyészidejû fajták július végéig ültethetõk.
Brokkoli - június végéig ültethetõ.
Karfiol - hosszú tenyészidejû fajták június végéig, közepes tenyészidejû fajták július elejéig, rövid tenyészidejû fajták július közepéig ültethetõk.
Karalábé - hosszú tenyészidejû fajták július közepéig, rövid tenyészidejû fajták augusztus közepéig ültethetõk.
Kínai kel - augusztus elején vethetõ.
Zöldbab-július elejéig vethetõ. Cékla - tárolásra a hosszú tenyészidejû fajtákat július közepén kell vetni, a rövid tenyészidejû fajták augusztus elejéig vethetõk.
Fejes saláta (õszi) - augusztus közepén ültethetõ.
Endíviasaláta (õszit - július végén ültethetõ.
Fejes saláta-július végén érdemes vetni.
Mezei saláta - augusztus végén vethetõ.
Retek - õszi és téli retek augusztus közepén, õszi hónapos retek szeptember elején vethetõ.
Spenót (õszi) - július végén vethetõ.
De még nem késett az õszi érésû paradicsom és a bimbóskel palántázása sem. Sőt, akár a már letermett borsó helyébe, sekély ásást és gondos gereblyézést követõen, újból vethetünk csemegekukoricát, céklát, fürtös uborkát, karós- és bokorbabot. A sûrûn kelt vetések ritkítása vagy ritkítás szerû szedése is fontos. Karózni kell a folyton növõ paradicsomot és a karós babot. Ha hármasával-négyesével összekötjük a karók csúcsát, szilárdabb lesz a támasz és közöttük jut hely egy-egy karalábé, bimbóskel palántának is.
Nyár végi és õszi ültetésû növények palántanevelésére is alkalmas lehet a szabad terület.
Ha áttelelõ (áttelelõ spenót, fejes saláta, kelkáposzta, fokhagyma, petrezselyem, zöldborsó, stb.) vagy évelõ (sóska, rebarbara. spárga) növényeket tervezünk õsszel a területre, figyelembe kell vennünk helyigényüket. Ezek elõtt sokszor már nincsen idõ másodnövényt termeszteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése