2014. április 9., szerda

A mi BRIGINK

Tanár néni a húsvétról mesél | Baksa Brigitta: Fürtös bárány meséi

Dátum: 2012. május 8. kedd Szerző: 
0

Az interjú eredetileg 2011. április 9-én jelent meg az olvassbele.hu-n.
2011. április elején vehetjük kézbe Baksa Brigitta legújabb mesekönyvét, a Fürtös bárány meséit. Az előző kötethez (A karácsonyi asztal meséi) hasonlóan most is a múlthoz, a népi szokásokhoz, az egyszerű falusi élet mindennapjaihoz nyúl vissza a szerző. Megismerkedhetünk a tavaszi, nyári ünnepekkel, szokásokkal, a pásztorélet nehézségeivel és örömeivel.
Fürtös bárány meséi - borító„Múzeumi tárlók, könyvek, filmek együttesen sem adhatják meg a néprajzi ismereteknek azt a biztos maradandó élményét, amit az ő mesekönyvei… Hatalmas ismeretanyagot közvetít játékos könnyedséggel, a gyermeki fantáziát megmozgatva. Lebilincselő kedvességgel, meleg családszeretettel, szép magyar beszéddel szól a mindenkor kíváncsi gyermekhez – ajánlotta a kiadó figyelmébe a kötetet dr. Tátrai Zsuzsanna néprajztudós. – Hogyan fogadják a kisiskolások? Tanárként nem jelent-e nehéz feladatot a múlt ismereteinek átadása?
A gyerekek számára a néprajzi ismeretek tanulása olyan, mintha időutazáson vennének részt. Betekinthetnek nagyszüleik, dédszüleik gyermekkorának mindennapjaiba. Egy izgalmas, új világ ez számukra, amit nagy érdeklődéssel fogadnak. Felfedezőknek érezhetik magukat, és örömmel tesznek meg minden lépést ebben a sok tekintetben ismeretlen közegben. A 6–10 éves korosztályt alig kell motiválni az ismeretanyag befogadására, mert rendkívül nyitottak, érdeklődők. Ha pedig az első perctől része a tanulási folyamatnak a néphagyományokkal való ismerkedés, akkor ez később is természetes lesz számukra. Az alsó tagozatosoknak szánt ismeretanyagban a sok játék, ének, mondóka ragadja magával a gyerekeket. A felsősök pedig a komoly, ugyanakkor érdekes ismereteket fogadják érdeklődéssel. A tananyag mindig az életkori sajátosságaikhoz igazodik. Így nem érzem a feladat nehézségét, viszont tapasztalom számtalan hozadékát.
Mi adta a késztetést az íráshoz?
A mendei Géza Fejedelem Általános Iskolában már évekkel azelőtt tanítottunk néprajzi ismereteket, hogy ez a Nemzeti Alaptanterv Hon- és népismeret moduljaként megjelent volna. Az alaptanterv (NAT) által megfogalmazott követelmények sarkalltak arra, hogy az évek során kialakított tananyagot a központi elvárásokhoz igazítsam. Kezdetben csak a saját gyerekeinknek szerettem volna könyvet írni, hogy könnyebben át tudják tekinteni a sokféle ismeretet. Aztán a sors úgy hozta, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadónak is megtetszett ez az anyag, és általuk más iskolák tanulói is használhatják ezeket a könyveket.
Sok-sok tankönyv után munkásságodat érdemes tankönyvíró titulussal díjazták. Ugyanakkor immár a második mesekönyved jelenik meg. Burkolt vagy valódi műfajváltás?
Azt hiszem, hogy ez nem jelent igazi műfajváltást. Mesék írását akkor határoztam el, amikor láttam, hogy a gyerekek számára, bármennyire nyitottak is az ismeretek iránt, bizonyos munkafolyamatok, szokások, életmódbeli elemek nehezen érthetőek. Arra gondoltam, hogy egy történet szereplői mellé szegődve könnyebben részesévé tudnak válni a hagyományos paraszti életmód számtalan elemének. Így ez már nem tananyag, hanem élmény.
Fürtös bárány meséi - illusztráció a könyvből
Sokszor elővett téma, hogy a mai fiatalok, gyerekek nem olvasnak eleget, szívesebben ülnek a számítógép, az internet előtt. Színvonalas, érdekes könyvekkel megfordítható ez a folyamat?
A számítógépek útján elérhető gyors információszerzésnek valóban nagyobb esélye van az időigényes olvasással szemben. Mégis hiszem, hogy a könyv varázsa sosem múlik el. Egészen másfajta élmény az elménkben megformálni egy tájat, egy épületet, egy szereplőt, mint készen kapni azt, amit mások képzeltek el helyettünk. Bár a gyerekek egyre kevesebbet olvasnak, de ha megérinti őket egy történet, akkor a könyv képes lesz magával ragadni az olvasóját. Nem csak színvonalas, érdekes művekre van szükség, mert úgy vélem, ezekből nincs hiány. De pedagógusok és szülők közös felelőssége, hogy kellőképpen tálalják az értékes könyveket. Talán már lejárt a kötelező olvasmányok ideje. Mi sem rajongtunk a ránk erőltetett olvasmányokért, még akkor sem, ha valódi értéket képviseltek. Viszont felkelthetjük a gyerekek figyelmét egy-egy érdekes feladattal a kiválasztott könyv iránt. Ha a gyermek belekóstol, utána már feltehetően nem kell biztatni az olvasására.
Segített-e a meseírásban, hogy gyakorló tanár vagy?
Mindenképpen, hiszen jól ismerem mindegyik korosztály érdeklődését, befogadó készségét. Több mint két évtizede gyerekek között vagyok nap mint nap. Látom, ahogy nyílik a figyelmük a világra, ahogyan folyamatosan változik az érdeklődésük. Elsőtől nyolcadikig minden évfolyamon tanítok, így a szemem előtt zajlik az átalakulásuk. Ha szabad egy természetből vett hasonlattal élnem, akkor az illatos szőlővirágoktól a növekvő szőlőszemeken át a forrongó mustig minden állapotuknak részese vagyok. Sőt, az élet ajándékaként láthatom őket a letisztult, friss és erős újbor állapotukban is, hiszen sok fiatallal megmarad a kapcsolatunk főiskolás, egyetemista korukban is. Így megtapasztalom, hogyan fordul mindig új és új dolgok felé a figyelmük.
Melyik korosztályhoz szólnak a mesekönyvek?
A 10-12 éves korosztályt céloztam meg a történetekkel, de kiderült, hogy nemcsak ők lehetnek olvasói ezeknek a könyveknek. Hadd mondjak el egy kedves történetet. Az iskolai mesemondó versenyen az egyik harmadikos kislány A karácsonyi asztal meséit kapta jutalomként. Pár hét múlva odajött hozzám az egyik szünetben, és újságolta, hogy már elolvasta a könyvet, és most az apukája olvassa, aki javasolta a nagypapának is, hogy majd ő is vegye kézbe, mert biztosan érdekelni fogja. El sem tudok képzelni ennél szebb dolgot, mint amikor a gyermek által válik olvasóvá a család többi generációja is.
Fürtös bárány meséi - Kurdi István illusztrációja a könyvbőlHogyan lett Kurdi István mindkét kötet illusztrátora?
A könyveim szerkesztője, Boldizsárné Kovács Gizella mutatta be. Kurdi Istvánnal évtizedes munkakapcsolat köt össze. Végtelenül tehetséges, remek embernek tartom. Minden tankönyvemet ő illusztrálta, természetesen Fürtös meséit is, mással el sem tudnám képzelni ezt a munkát. Ő pont olyannak rajzolja meg a szereplőket, a környezetet, amilyennek én megálmodom őket, anélkül, hogy erről hosszasan kellene beszélgetnünk. Azt hiszem, hogy látja a gondolataimat.
Vannak-e kedvenc meseíróid?
Erősen középkorú emberként is gyakran elszorul a torkom, amikor Móra Ferenc meséit olvasom. Olyan mesterien játszik az érzelmek húrjain, és olyan szépséges szófordulatai vannak, amivel mindig elkápráztat. Persze legalább ennyire közel áll a szívemhez Benedek Elek is. Ezek a nagy klasszikusok már gyerekkoromtól kísérnek, de azért számtalan tehetséges kortárs meseíró is hozzájárul a gyerekek olvasóvá neveléséhez.
Mi kell ahhoz, hogy valaki jó meseíró legyen?
Számomra az a jó meseíró, akinek a történeteibe be tudok lépni. Együtt lélegzem a szereplőivel, magam is részesévé válok az eseményeknek, és sodor magával a mese.
Saját tanulóid körében tesztelted az írásaidat? Kaptál közvetlen visszajelzést tőlük?
Igen, nem is egyszer. Volt olyan kislány, aki elkerekedett szemmel, tátott szájjal hallgatta végig a felolvasott történetet. De volt fiúcska, aki hosszúnak találta. Nyilván meghatározó az egyes gyerekek befogadóképessége is. De szinte minden alkalommal éreztem, hogy teljesült a didaktikai cél, amit nem is igen próbáltam véka alá rejteni. Ezekkel a történetekkel is tanítani szeretnék.
Meséid szereplői pozitív figurák. Hiányzik belőlük a mesékre sokszor jellemző ármány és gonoszság.
Nem volt ebben tudatosság. A történet természetes sodrása hozta így. A szereplők egyszerű, hétköznapi emberek, akik a helyükön vannak, és pontosan tudják, hogy mi a dolguk. Ilyen közegben nincs helye semmiféle ármánynak és gonoszságnak. Az emberléptékű, egymás tiszteletén és szeretetén, a becsületes munkán alapuló élet tisztaságát, szépségét szerettem volna megmutatni.
Baksa Brigitta: Fürtös bárány meséi
Nemzeti Tankönyvkiadó, 2011

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése