Szent György-napi szokások, hagyományok

Április 24.-e Szent György-napja. Számos hagyomány, hiedelem, népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. Egyes helyeken tavaszkezdő napként tartják számon Szent György-napját, ugyanakkor termésvarázsló nap is a mai.

Az asszonyoknak dologtiltó és mágikus védőnap, óvó erejű, babonáskodó-, gonoszjáró nap. Nem szabad dunnát, párnát kitenni szellőztetni, mert sok jégeső lesz.

Egyes helyeken nem szabad kiteríteni a vásznat fehéríteni, mert az ördög felcsavarja a fára.

Szent György-nap éjszakáján napkelte előtt harmatot kell szedni, nogy meg ne rontsák a teheneket, és jobban tejeljenek. A lepedővel szedett harmat segítségével sütött kenyér nagyobbra nőtt. Muravidéken a harmatszedés mágikus erejében minden idősebb asszony hitt.

Ezenkívül reggel fokhagymával dörzsölik be az istálló ajtaját. A megmaradt résszel, pedig keresztet kennek az ajtóra, hogy a boszorkányok meg ne rontsák a teheneket.

Az éjjel gyűjtött gyógyfüvek embert, állatot gyógyítanak. Az éjszaka földbe rejtett kincs megtisztul, a kincskeresők ekkor indultak kiásni a kincset.

Termésvarázsló nap is a mai. Ilyenkor kell vetni a kerti növényeket, többek között a mákot is. Közben ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kis fejű és kukacos lesz a mák.

Publikálta Jáger, Judit