Gasztroajándékok karácsonyra |
Írta: H. Orsi |
2012. december 16. vasárnap |
Az egyre nagyobb mértékben felgyülemlő tárgyak helyett váltsunk gasztroajándékra, melynek egyik nagy előnye éppen az, hogy többszörösen örömet szerez.
Felnőttek, megállapodott emberek ajándékozása esetén előbb-utóbb felmerül a probléma, hogy már „mindenük van”. Lakás berendezve, konyha teljesen felszerelve, kedvenc zenéi, könyvei már ott sorakoznak polcon, a kozmetikumok, divatcikkek terén megvan az egyéni ízlése, amit vagy ismerünk vagy nem... Minden évben számos olyan ajándékot adunk (és kapunk), amely aztán csak keresi a helyét a lakásban, használni nem igazán tudjuk, elajándékozni nem merjük, szükségünk nincs rá.
Gasztroajándékot öröm készíteni, öröm adni, kapni, és öröm, amikor elfogy, nem kell feleslegesen ide-oda rakosgatni. Ez bármilyen élelmiszer vagy italféle lehet. Egy rúd Pick szalámi szaloncukornak álcázva a szerény ösztöndíjból élő egyetemistának, a nagypapa kedvenc süteménye, aminek amúgy nem szoktunk nekiállni, mert túl bonyolult, de akár egy nagy adag spenót is, karácsony tiszteletére csillag alakú tükörtojással díszítve.
Persze a karácsonyhoz mégiscsak az édességek tartoznak leginkább. Még nem késő, hogy nekiálljunk, és elkészítsünk néhány csemegét, amelyet aztán csinos csomagolásban átadva nyugodtan bezsebelhetjük a dicséreteket.
Aszalt alma
Évek óta a család kedvence, ezért általában már október közepén elkezdem gyártani. Ráadásul szinte ingyen van, mert a felszeletelt almákat egyszerűen csak a radiátorra teszem száradni. Három-négy nap alatt már el is készül, mehet a gyűjtődobozba. Ünnep előtt aztán szépen szétporciózom kisebb zacskókba.
Csokis dió
A tortabevonó étcsokit egy mélytányérban, mikróban nagyjából megolvasztom, majd a mikróból kivéve elkeverem benne a még fel nem olvadt darabokat is. Ezután beleteszem a darabos diót – minél épebbek a gerezdek, annál jobb. Kanállal addig keverem, amíg minden diódarab csokibevonatot kap. A csokis diót zsírpapírra teszem darabonként, vagy az apraját kis kupacokban, és hagyom megkeményedni rajta a bevonatot.
Kandírozott gyömbér
10 dkg gyömbért megtisztítok, kb. 1 centis kockákra vagdosom, majd 10 dkg cukorból és 1,5 dl vízből főzött szirupban, időnként kevergetve, 1-2 órán át üvegesre főzöm. Ha kész, a gyömbért leszűröm, kristálycukorba forgatom, és sütőpapíron szétteregetve egy napig szárítom. Önmagában is nagyon finom, süteménybe remek ízesítő. A megmaradt sziruppal bolondítsuk meg a délutáni teánkat!
Kandiscukor
A sok egészséges csemege mellett karácsonykor igazán megengedhetünk magunknak egy kis kilengést is, főleg, ha ilyen mutatós. Készítsünk tömény cukorszirupot, és öntsük befőttes üvegekbe. Fessük meg a szirupokat egy-két csepp ételfestékkel, majd lógassunk az üvegekbe hurkapálcikákat vagy fonalat, amelynek a végére egy gyöngyöt kötöttünk nehezékül. Tegyük félre az üvegeket egy olyan helyre, ahol kb. egy hétig nem lesznek útban. Az oldatban lévő cukor szépen rákristályosodik a pálcákra vagy fonalakra. Ha elég nagynak találjuk, vegyük ki, és pár perc száradás után csomagoljuk egyenként celofánpapírba. Ünnepi teázásnál a tarka kandiscukor rudak jól mutatnak egy szép pohárban feltálalva.
Forrás: natursziget.hu
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése