Cicák a rongyoszsákból

Varrogató: MESKA BOLTOM

Varrogató: MESKA BOLTOM

Reményik Sándor: Elvégeztetett?

http://www.olvassbele.hu/index.php/koenyvismertetk/2890-multrol-regel-targyak--baksa-brigitta-a-karacsonyi-asztal-mesei

	Elvégeztetett? Elvégeztetett? - Nem. Mostan kezdődik újra. Az újrakezdés arany jelszavát Minden magyar kapura Véssük fel, véreim! Ledőlt a kas. A méhraj szertenéz, Az új kas körül új munkába fog, De régi lesz a méz, Amit készit, s amit örökbehagy. Mert a virágot, melyre szállni kész, A virágot nem vette meg a fagy. Mert ezer évig nőtt az a virág Amelynek kelyhe Kifogyhatatlan virágporral telve A méhet szent találkozóra várja. A léleknek a lélek a hazája. A magyar lélek dús virágpora Sírok felett illatoz, lengedez. A méz a régi lesz, Amely a lélek szent porából készül. Mi továbbadjuk drága örökségül.

Anyák napja

                      
Édesanyámnak!

Te, kit oly sokat gyötört a bánat,
Te neveltél engem édesanyának.
Kinek válla roskadt a munkától,
Megkíméltél a világnak dolgától.
Hogyan köszönhetném meg neked,
Mindazt a jót, mit átéltem melletted?
Reszkető kezed, ha látom, de fáj!
Hová lett arcodról a mosolygó báj?
Hogyan múlhat el a féltő érzelem?
Hogyan homályosodhat el az értelem?
Hogyan lehet a szépségből, rút ránc?
Mindez a sok kérdés engem úgy bánt.
Nincsenek szavak, mit mondhatnék,
Hogyha veled szemben most állhatnék.
De nem tehetném, mert távol vagy,
Mert a sors szele oly nagyon nagy,
Hogy messzire fújt féltő karodtól,
S csak emlékek maradtak mindabból,
Mit tőled kaptam, s adtam tovább...
Ilyenek vagyunk mi mind: édesanyák.

NEVETÉS

A nevetés olyan seprű, amivel lesöpörjük a szív pókhálóit.

Erdélyi turné

http://www.nyugatijelen.com/kultura/a_budapesti_trambulin_szinhaz_del_erdelyi_turneja.php

Dél-Erdélyben turnézik a Trambulin Színház
2011. január 22.	Olvasta 159 felhasználó.
Demeter László, a Kún Kocsárd Egyesület elnöke Sikeresen zárult tavaly a Háromszék és Hunyad megye közötti Összetartozunk szórványprogram. A 2011-es esztendő kezdete remeknek bizonyul, hiszen már január utolsó hetében sikerül egy több állomásból álló színházi turnét szervezni Hunyad megyében, amelyet Fehér megyei állomások tarkítanak. A Kún Kocsárd Egyesület szervezésében a budapesti Trambulin Színház társulata ellátogat Nagyenyedre, Türbe, Dévára, Csernakeresztúrra, Vajdahunyadra, Sztrigyszentgyörgyre, Piskire és Lozsádra. A színvonalas színpadi előadásokkal nem csak a gyerekeket és a középiskolásokat akarják megszólítani, hanem a felnőtteket is. A turné során a társulat igyekszik olyan településekre is eljutni, ahol tudomásuk szerint évtizedek óta nem volt magyar nyelvű színházi előadás. Bíznak abban, hogy ezekhez a kisebb lélekszámú magyar közösségekhez a jövőben is visszatérhetnek hasonló kulturális rendezvényekkel. A turné partnere az Erdélyi Magyar Ifjak Szórványért Szakcsoportja, az RMDSZ vajdahunyadi szervezete és a Türi Római Katolikus Egyházközség, fő támogatója pedig a Színházi Dolgozók Szakszervezete. Programterv: Január 25., kedd Nagyenyed, Bethlen Gábor Kollégium díszterme, 10 óra: Az aranyhal meséje Nagyenyed, Bethlen Gábor Kollégium díszterme, 13 óra: Karinthy Frigyes rendhagyó irodalomóra Tür, római katolikus templom, 18 óra: Az aranyhal meséje Január 26., szerda Déva, Téglás Gábor Iskolaközpont aulája (IxIV. osztályosoknak), 8 óra: Az aranyhal meséje Déva, Téglás Gábor Iskolaközpont aulája (óvodásoknak), 10 óra: Nénje bolond meséi Déva, Téglás Gábor Iskolaközpont aulája (általános és középiskolásoknak), 12 óra: Karinthy Frigyes rendhagyó irodalomóra Csernakeresztúr, kultúrház, 17 óra: Az aranyhal meséje Január 27., csütörtök Vajdahunyad, óvoda, 9 óra: Nénje bolond meséi Vajdahunyad, 6. számú Általános Iskola, 12 óra: Az aranyhal meséje Sztrigyszentgyörgy, kultúrház, 16 óra: Az aranyhal meséje Január 28., péntek Piski, Szent István Római Katolikus Egyházközség hittanterme, 16 óra: Nénje bolond meséi Lozsád, Kultúrház, 19 óra: Nénje bolond meséi

Szent György-napi szokások, hagyományok

Április 24.-e Szent György-napja. Számos hagyomány, hiedelem, népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz. Egyes helyeken tavaszkezdő napként tartják számon Szent György-napját, ugyanakkor termésvarázsló nap is a mai.

Az asszonyoknak dologtiltó és mágikus védőnap, óvó erejű, babonáskodó-, gonoszjáró nap. Nem szabad dunnát, párnát kitenni szellőztetni, mert sok jégeső lesz.

Egyes helyeken nem szabad kiteríteni a vásznat fehéríteni, mert az ördög felcsavarja a fára.

Szent György-nap éjszakáján napkelte előtt harmatot kell szedni, nogy meg ne rontsák a teheneket, és jobban tejeljenek. A lepedővel szedett harmat segítségével sütött kenyér nagyobbra nőtt. Muravidéken a harmatszedés mágikus erejében minden idősebb asszony hitt.

Ezenkívül reggel fokhagymával dörzsölik be az istálló ajtaját. A megmaradt résszel, pedig keresztet kennek az ajtóra, hogy a boszorkányok meg ne rontsák a teheneket.

Az éjjel gyűjtött gyógyfüvek embert, állatot gyógyítanak. Az éjszaka földbe rejtett kincs megtisztul, a kincskeresők ekkor indultak kiásni a kincset.

Termésvarázsló nap is a mai. Ilyenkor kell vetni a kerti növényeket, többek között a mákot is. Közben ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kis fejű és kukacos lesz a mák.

Publikálta Jáger, Judit

ÁPRILIS 24. Sárkányölő Szent György napja

Április 24. Sárkányölő Szent György napja, vagyis Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa.

hirdetés

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
- Az állatok kihajtásának első napja.
- Rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb.
- Rontás elleni védekezés.
- Időjárásjóslás

Szent György Kappadokiából származott, a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt.
A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és akinek naponta egy ember esett áldozatául. György megmentette a sárkánynak áldozatul kiszemelt királylányt.
A hőstett hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek.
Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején fejezték le, s halt vértanúhalált. Így vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények, és a cserkészek patrónusává.

Így alakult, hogy a Szent György-kultusz kapcsán Károly Róbert megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), amelynek kötelessége volt az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme.
A rendnek ötven tagja volt, aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny.
Jelszava: IN VERITATE IUSTUS SUM HUIC FRATERNALI SOCIETATI, vagyis: valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek.
Fogadják, hogy pénteki napon ebédig lovagot vagy mást nem gyaláznak, nem kötekednek. Aki nem vigyáz a nyelvére, annyi hamus kenyérfalatot eszik éhgyomorra, ahányszor mást gyalázott.

Szent György napi népszokások

Hazánkban igen jelentős ünnep. A tavaszi gonoszjáró nap…
-     Mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák.
-    A régi boszorkányperekben állandóan felbukkan Szent György napja, mint olyan időpont, amikor a boszorkányoknak különösen nagy a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel.
-    Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.

Szent György napja pásztorünnep:

-    Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat.
-    A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.

E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött.
-    Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

„Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”

-    Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást. Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait.
-    A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének is rontáselhárító célja volt.
-    Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára.
-    A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás. Az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, a kijáráshoz pedig tojást és kívül-belül láncot tettek. Azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. A tojást a szegényeknek adták, hogy imádkozzanak a barmokért.
-    A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót.

Ilyenek:
-    Az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába stb.
-    Szent György napjához köthető pásztorszokás a kalotaszegi „juhbemérés”. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt, ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot.
-    Szent György-napi kilövés: A lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, „kilőtték” a lányok és asszonyok hibáit. Néhány Garam-menti községből vált ismertté.

Egyéb hiedelmek, babonák…

A magyar népi hitvilágban Szent György napjára elsősorban a boszorkányok és más rontók felfokozott tevékenysége jellemző, amely elsősorban a tehénre, ill. a tejre irányul. Kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével – kakukkfűvel, úrnapi sátorfűvel. Sok helyen e napon állítottak új köcsögfát.

A ráolvasások haszna:

Hogy a „szépasszonyok” össze ne bogozhassák Szent György (április 24.) éjszakáján a lovak sörényét, előző este szentelt mákot kell az istálló köré hinteni, ezt mondva:

Szépasszony, akkor fond be a lovam sörényit,
ha ezt a mákot megolvastad!

-    Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek.
-    Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.
-    Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát.
-    Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
-    Úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett.
-    A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.

  

GYÖRGY NAPI NÉPSZOKÁSOK

Kappadokiai Szent György legendája

(Forrás: Wikimedia)

Szent György Kappadokiából származott, a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt.
A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és naponta egy ember esett áldozatául. György megmentette a sárkánynak áldozatul kiszemelt királylányt. A hőstett hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek. Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején fejezték le, s halt vértanúhalált. Így vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények,és a cserkészek patrónusává.







Szent György napi népszokások

Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24.-e, pedig sárkányölő Szent György ünnepe. A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.

A rómaiak e napon ünnepelték Paliliát, amely pásztorünnep volt. Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.

E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást. Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait.
A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének elsősorban rontáselhárító célja volt. Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára.
A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás. Vépen (Vas m.) az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték. A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót. Ilyenek: az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába stb.

(Forrás: Wikimedia)

Juhbemérés

Szent György napjához köthető pásztorszokás a kalotaszegi "juhbemérés". Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt, ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot.

Szent György-napi kilövés
A lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, "kilőtték" a lányok és asszonyok hibáit. Néhány Garam-menti községből vált ismertté.

Harmatszedés

Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hiedelemnek a harmatszedés. Harmatot szedtek, pl. a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason köténnyel szedték fel a hajnali harmatot, közben egy marék füvet is szedtek, amit a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot a tejes fazékba csavarták ki, hogy sok vajuk legyen.

Boszorkányok ereje

Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap is, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. A régi boszorkányperek szerint a boszorkányoknak ilyenkor különösen nagy volt a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, láthatta a boszorkányokat harmatot szedni. Közismert hiedelem volt, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. lepedő, kötény) tejet tudnak fejni.

(Forrás: Wikimedia)

Egyéb hiedelmek, babonák

Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek.
Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.
Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
Bizonyos területeken úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett.
A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.



Linkajánló:

Szent György legenda Szent György-wikipédia Jeles napok-Szent György napja

Ez a HÚSVÉT : Bíró András

Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák őket,
oly sebesen, gyorsan nőnek.

Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövőt fonnak.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Bocsánata van a bűnnek
Fönt a hegen az a Kereszt
Új élet útjára ereszt.

A tél szennyét mind lemosva
Készülődünk a holnapra,
A pünkösdre, szép pünkösdre,
Lángos csodák jövésére.

Szirmos jövőnk féltve, óva
Készülődünk még nagyobbra,
El nem érhető csodára:
Örökös harmóniára.

A név kötelez

Mivel elég sokat szenvedtem a nevem miatt, egyre jobban megszerettem ezeket a madárkákat.Először csak gyűjtöttem mindent ami kapcsolatos volt, utána kezdtem készíteni is őket.
     Legújabb madárkám unoka báttyuskámnak készült, és mivel valami haszna ia kellett, hogy legyen szemüvegtokra hímeztem.
     Bemutatom Ubult ő egy kedves vidám fickó.Remélem mosolyt csal majd az arcokra.

DIA MŰHELYE

Én innen szoktam rendelni : http://www.facebook.com/l/775458ynYZBEv660QKaqSnsF2oA/www.stoklasa.hu/

jó tanácsokat mindég is szerettem és Diától folyamatosan kapom

A húsvét eredete

• Nők Lapja Cafe
• 2010. 03. 15.

0 hozzászólás

A kereszténység második legnagyobb ünnepe úgynevezett mozgó ünnep, azaz a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon ünnepeljük.

Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését.

Jézus feltámadását mindenhol megünneplik a keresztények, a történet szerint nagypénteken keresztre feszítették a Megváltót, családja zsidó szokás szerint eltemette egy barlangban, amelyet az Olajfák hegyén a domboldalba ástak. A sír bejáratát a hagyomány szerint nehéz kővel zárták le. Lévén másnap szombat volt, a tízparancsolat szerint a pihenés napja következett. Jézus családja és tanítványai vasárnap tértek vissza a sírhoz, és meglepődve látták: üres a sír. Egy angyal állt ott, és ő mondta: Jézus feltámadt.

A Biblia szerint Jézust a zsidó pészah első napján tartóztatták le. Az utolsó vacsorán Jézus és a tanítványai a pészah előestéjén szokásos széderestet ünnepelték, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt), és megitták az előírt több pohár bort.

Sok nyelven ma is így nevezik a húsvétot: Paste (román), Påske (norvég), Paszcha (görög, orosz), Páscoa (portugál), Pascua (spanyol), Pasqua (olasz), Paque (francia), Påsk (svéd).

Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének nevéből ered a húsvét elnevezése: Oster (német), Easter (angol).

Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években, és onnan terjedt el a világon.

A húsvét legismertebb szimbóluma a tojás, a termékenységet, az új életet jelenti. Általában színesen kerül az ünnepi asztalra, piros vagy hímes tojást már az ősi Babilonban is készítettek.

Magyarországon a húsvéti asztal elképzelhetetlen húsvéti sonka nélkül. A tojások mellett a főtt sonka tormával, friss tavaszi zöldségekkel, frissen sült sós kaláccsal mennyei eledel, különösen azoknak, akik szigorúan tartották az ünnepet megelőző negyvennapos böjtöt. A húsvéti sonka úgy a legfinomabb, ha a főzés előtti este hideg vízbe áztatjuk, másnap pedig finom puhára főzzük.

Címkék: húsvét, Biblia

HÚSVÉT

A húsvét története.

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik. Itt van erre egy szép példa:

A liliom is ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek.

---

Egyéb magyar húsvéti oldalak.

---

Kecsketejes szappanok Edinátólhttp://www.edinaszappanjai.blogspot.com/

http://www.edinaszappanjai.blogspot.com/

SÜTINYOMDÁZÓ

http://praktikaksokgyerekhez.blogspot.com/2010/10/ajandekot-kaptam.htmlhttp://praktikaksokgyerekhez.blogspot.com/2010/10/ajandekot-kaptam.html

Süteményformázó

MESKA

<div style="width:282px; padding-top:5px;"><center><a target="_blank" href="http://www.meska.hu/" style="font-weight: bold; color: #256528; text-decoration: underline; ">Meska: egyedi kézműves tárgyak, ajándékok</a><br /><br /><iframe ALLOWTRANSPARENCY="true" src="http://www.meska.hu/Kirakat/nezet?u=8233&row=4&col=2&productType=2&view=1&logo=2" style="width:282px; height:666px; border:0; background-color:transparent;display:inline;" scrolling="no" frameborder="0"></iframe><a target="_blank" href="http://Anyabagoly.meska.hu" style="font-weight: bold; color: #256528; ">Anyabagoly.meska.hu</a><br /><br /><a href="http://www.meska.hu/" target="_blank"><img src="http://meska.hu/img/meska_120_www.jpg" /></a></center></div>

KELE A GÓLYA

https://picasaweb.google.com/bagoly.ma/KELEAGOLYA?feat=directlink

Ma volt utoljára Orsi néni az angol tanárnő...fiam kérésére valami ajándékot kéne "készíteni"...Orsi néni 3. gyermekét hordja a szíve alatt a 2 kislány után egy trónörököst....éjjel 1 órára készen is lettem...ez lett belőle.

Varrogató

Varrogató

varrómadár

Hol él a varrómadár? És miért hívják így?

Az Indiában honos Varrómadár (Orthotomus Ruficeps) nevét arról kapta, hogy csőrével leveleket ölt (varr) össze fészkének építése közben. A rovarokkal táplálkozó madár megtalálhó továbbá Indokína területén is.

DIA MŰHELYE

http://networkedblogs.com/9YXIO

Veres Bea

http://beaoldala.blogspot.com/2008/12/mgis.html

Bardócz Évi

http://bardoczeva.blogspot.com/2009/08/sifoner.html

Nem csak menyasszonyoknak

Menyasszonyi ruhák mosása    /DIA  tette köz kinccsé/

Ezt lehet mosni otthon is.

Mindig kérdezd meg a menyasszonyi ruhád eladójától, készítőjétől,  hogy mit tanácsol mosás és vasalás ügyében! Ha nem kapsz segítséget, akkor leírom, hogy én hogy szoktam csinálni.

 Én először is megnézem, hogy van-e olyan kiegészítő, dísz a ruhán, ami biztosan nem fogja kibírni, ha kimosom. Például ilyenek a nagy szirmokból álló virágdíszek, csattok, gyöngyklipszek, ezeket a mosás előtt leszedem a ruháról. Óvatosan lefejtegetem az öltéseket, és jól megjegyzem, hogy honnan szedtem le (vagy akár vázlatot is rajzolok, amin bejelölöm a díszeket), így biztosan oda fogom visszavarrni, ahol eredetileg is voltak.

A ragasztott díszek a mosást nem bírják ki, biztos, hogy le fognak jönni. (Ez a díszítés egyébként az olcsó, külföldről érkezett ruhákra jellemző, egy a  munkájáért felelősséget érző készítő ilyen díszítést soha nem használ).

Utána alaposan megnézem, hogy milyen anyagból van a ruha. Ha szaténból, düseszből, organzából áll, akkor ezek kibírják, ha mosógépbe teszem őket 30-40 fokos kímélő programra.

A tüllnél előfordulhat, hogy megnyúlik vagy elveszíti a keménységét. Ha az organza szoknyaréteg keresztben van szabva, akkor az is megnyúlhat. Ha ez előfordul, akkor nem kell kétségbeesni, a megnyúlt felesleges részeket egy varrónővel fel kell hajtatni.

Tüzetesen átvizsgálom, hogy van-e valamilyen paca, vörösbor-folt, rúzsnyom, alapozó-púder lenyomat, stb. a ruhán.
Ha találok ilyet, akkor nem kockáztatok, ráfújok a Pre-Wash spray-vel (Amway-es) vagy valamilyen más folteltávolítóval a foltra, és csak utána teszem be a mosógépbe szépen, lazán összehajtva a ruhát.

Olyan mosószert használok, ami az ennyire hideg vízben is tisztára mos.
Az öblítőszernél fontosnak tartom, hogy ne legyen drasztikus, ne roncsolja a ruhát, és enyhe, de kellemes illata legyen. Egy menyasszonyi ruhának nem szabad olyan erős öblítőillatot árasztania, ami a hétköznapi ruhánál elfogadott.

Ha olyan anyagokból áll a ruha, aminek az összetételét nem ismerem fel, vagy kényes csipkék, gyöngyök vannak rajta, akkor kézmeleg (langyos ) vízben, a kádban mosom ki a menyasszonyi ruhát.
Minden foltot befújok előtte Pre-Wash-al, és beáztatom finommosószeres (pl. SA8 Delicate Folyékony finommosószeres ) vízbe. Óvatosan átnyomkodom az egész ruhát. Amikor enyhe nyomkodással kijönnek a foltok, és szemmel láthatóan tiszta lesz a ruha, akkor leeresztem róla a koszos vizet, és tiszta vizet engedek rá. Ezt is leeresztem, kinyomkodom a vizet belőle, amennyire tudom és óvatosan kiemelem a ruhát a kádból.Széles, legömbölyített vállfára teszem, és hagyom lecsöpögni. Ha jól kicsöpögte magát, akkor kiteszem a friss levegőre (de nem a tűző napra!) száradni.

Vasalás: 

Nem kell csörögére szárítani, mert akkor nehéz lesz vasalni. Vannak olyan anyagok, amiket nem kell, vagy nem szabad vasalni (néhány tüll, selyem,  csipkeszövet, csipke, stb. ) .

Mindig a ruha visszáját (tehát kifordítva) vasaljuk, és egy lepedővászon darabkán keresztül. Így elkerülhetjük azt, hogy sérüljön a ruha kényes anyaga, ha a vasaló talpán valami apró, láthatatlan sérülés, vagy olvadék van.  

A vasalást mindig alacsony hőfokon kezdjük, és ha nem történik semmi, akkor apránként emeljük a hőmérsékletet, nehogy kárt tegyünk a ruhában. 

Ha így sem történik semmi, akkor a vasalórongyot bevizezzük, és azon keresztül vasalunk. 

Ha nem ismerem az anyagot, amit vasalok, mindig olyan helyen kezdem a vasalást, ami nem látható helyen van, pl. a ruha belsejében a varrások találkozásánál a többletanyagnál.

Ha a mieder nagyon sok rétegből áll, merev, kemény, azt sem tudod átvasalni, ráadásul össze is gyűrheted a hajtogatott rétegeket.   

Ha a ruhán kidudorodó gyöngyözés van, akkor van egy nagyon hasznos trükkje a vasalásnak:

hajtogass össze puha törölközőket, legalább 5-6 cm vastagra. Fektesd rá gyöngyökkel lefelé az anyagot, így vasaláskor a gyöngyök belenyomódnak a törölközőkbe, és az anyagot simára lehet vasalni. Persze a vasalórongyot itt sem szabad kihagyni!

Tudni kell, hogyha a vasaló hozzáér a gyöngyökhöz, azok megolvadhatnak, ha műanyagból vannak. Úgyhogy ezt semmiképpen se tedd!

Ezt a szoknyát nagyon nehéz szépen vasalni.

A leírásom ellenére, ha a menyasszonyi ruha több tüll, vagy organzarétegből áll, habos-babos, vagy sok kényes csipke és gyöngy vagy színes díszek (ezek összefoghatják az egész ruhát és foltos lesz) van rajta, akkor inkább egy megbízható (!) tisztítóba vidd a ruhát.

Nagyon nehéz vasalni azokat a ruhákat, amik szoknyarétegén felhúzkodott habok, vagy fodrok vannak, vagy sok-sok rétegből állnak, úgyhogy ezzel is csak gyakorlottak próbálkozzanak:-)

Mindettől függetlenül ,  amiket leírtam, az a saját tapasztalatom, tehát nem vállalok felelősséget , ha tönkreteszed a ruhád, úgyhogy csakis akkor vágj bele, ha biztos vagy a dolgodban, és magadban !

Ha kérdésed merülne fel, nyugodtan kommentelj, ha tudok, szívesen segítek!

szép IDÉZETEK

" Ha nem vagy kész változtatni az életeden, nem lehet segíteni rajtad....."
                                                                                 /Hipokrates/

" Aki mosolyog--mindig erősebb annál, aki haragszik....."

" Dolgozni csak pontosan, és szépen, Ahogy a csillag megy az égen, Úgy érdemes ! "

"Próbálj meg úgy élni,hogy ne vegyék észre ott ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél ! "
( Victor Hugo )

AHOL MEGTALÁLTOK

https://sites.google.com/site/varrogatobagolymarihonlapja/
http://hu.netlog.com/mariabagoly/fans/action=becomeFan&userid=86738233&token=f12261f2b9f86beb6c952d6ba46272a7

http://picasaweb.google.com/home

• http://www.anyabagoly.meska.hu

http://www.facebook.com/profile.php?id=100000978978715

http://fercmuvek.blogspot.com/

http://lovizervirag.blogspot.com/?psinvite=ALRopfUQzFz_8KHTdnDiFIKmvoYr7ajzvWvsa2pmRL2T1oA7Al5wDnyq85JqBPVto1uhPhToXPC4CwQs79zEUxQLEhZ4NoNGPg

http://lovizervirag.blogspot.com/?psinvite=ALRopfUQzFz_8KHTdnDiFIKmvoYr7ajzvWvsa2pmRL2T1oA7Al5wDnyq85JqBPVto1uhPhToXPC4CwQs79zEUxQLEhZ4NoNGPg


Virág blogja 

" A diploma az nem CÉL, hanem eszköz, hogy tudást adjon a diákok kezébe"

Varrogató: FARSANG

Varrogató: FARSANG

FARSANG

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A magyarság körében [szerkesztés]

A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

Farsangvasárnap [szerkesztés]

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál)

Farsanghétfő [szerkesztés]

A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyóhétfő, böjtelőhétfő.

Húshagyó kedd [szerkesztés]

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik.^[forrás?]

Koncz király és Cibere vajda [szerkesztés]

Koncz király és Cibere vajda egy Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

 FARSANGI FÁNK HAGYOMÁNYA

A farsangvégi húshagyó napokon a hagyományos fánksütés közben kedves háziasszonyaink bizonyára nem is gondolnak arra, hogy a farsangi fánknak története is van. Báró Radvánszky Béla „A magyar családi élet és háztartás a XVI. és XVII. Században” című művében a „habzó zsírból” a „rostás kanállal” kiszedett „pánkókról” a „csörögékről” tesz említést. Ugyanis a fánkot erdélyi tájszólás szerint „pánkóknak” nevezik. Ebből azt következtethetjük, hogy a fánk sütése a híres erdélyi konyha révén terjedt el és, mint sok más ételkölteményt, a régmúlt idők tornácos kúriáinak nagyasszonyai varázsolták a család asztalára. A farsangi fánk és a csöröge hazai süteményeink, de megtaláljuk más nemzetek konyháján is. Kitűnő fánkot adhatott régebben egy becskörnyéki kirándulóhely a „Krapfenwaldel” látogatóinak, ha e település is onnan nyerte nevét. Szilveszter alkalmával Berlinben telve vannak a cukrászdák „Silvester - Pfannkuchenokkal” de lekvárral töltve és cukorral bevonva adják asztalra. Rómában szent József napját ünneplik fánksütéssel, de ott „fritella” a neve és olajban sütik. Üresen és leves után eszik és desszert előtt krémmel töltve tálalják fel, viszont ekkor már „bigné” a neve. A római családok előtt oly népszerű, hogy ebédre egyszerre mindkettőt fogyasztják. Párizsban is olajban sütik és „beignet” a neve.
Nálunk a farsangi fánk Budán, lett udvarképes a XVIII. században. D' Artagnan (báró Vay Sándor) „Régi magyar társas élet” című művében olvashatjuk: 1792-ben Sándor főherceg nádorságának idejében, maga is adott a budai várlakban egy -két nagy bált. Nőtlen ember lévén, fölváltva a magyar grófok feleségei fungáltak e rendezvényeken, mint háziasszonyok. Ilyenkor nagy pompát és fényt fejtett ki a fiatal nádor, különösen mikor, a török követ Bécs felé mentében Budán is töltött néhány napot. Korhű feljegyzés szerint, „A követ bort nem ivott csak serbetett, amelyet a szép Károlyi Józsefné kínálgatta nagyban, azután csokoládét is ivott és hozzá farsangi fánkot is evett.”
Hazánkban tömeges szokássá vált a fánk sütése Vízkereszt ünnepén, mint a farsang első napján és a farsangvégi húshagyó napokon. A régi magyar leányos udvarházaknál hagyományos „háztűznézés” Vízkereszt napján ment végbe, midőn szívesen látott házasulandó úrfiak elé dióval hizlalt pulykát és farsangi fánkot tálaltak. Valószínűleg innen származott régebben - a lánnyal egy fánkot megfelezni - egyenlő volt a szerelmi vallomással, sőt némelykor jele volt az eljegyzésnek is, mivel a finom fánk közepe körül képződő fehér csík jegygyűrűt jelképezett.
A sikerült fánk egyik főkelléke a kerületét képező szegély az úgynevezett „pántlika” vagy „szalag”, mint a tökéletesség jele. (Szakácskönyvekben sokszor e néven is találhatók meg a receptek.) Nagyságra nézve szabály az, hogy a vizespohár nyílását elfödje. Ennél kisebbnek nem illik lennie, viszont kötelező az aranysárga szín és a szabályos gömbölyded forma. Nem hízelgő hasonlat-e minden kislányra, (ma már talán nem) ha róla azt állítják, hogy úgy néz ki, mint egy rózsa vagy, mint egy farsangi fánk? A szép és jó fánk készítése úgyszólván a próbaköve a polgári szakácsművészetnek.
Vannak fánkkészítési fortélyok és receptek, amelyek anyáról lányra szállnak, féltékenyen őrzik s még a legbizalmasabb ismerősökkel sem közlik. A farsangi hangulathoz elválaszthatatlanul hozzátartozott mindég, és tartozik ma is, a fánk sütés, dacára a mostani búval bélelt világnak. A régi jó békeidőkben farsangi társas összejövetelek alkalmával szokás volt a felszolgált fánkok egyikébe sütés előtt egy tízkoronás aranyat rejteni. A társaság nagy derültség közepette, óriási ovációval ünnepelte az érme megtalálóját.
Némely helyen, egyes vendéglőkben sokáig tartotta magát az a régi, jó szokás, hogy a mindennapi törzsvendégeknek a farsang végén egy pár frissen sült fánkkal kedveskedtek. Gyerekkorunkban még a farsang a víg mulatozás és a gondtalan lakmározás boldog heteiből állott. Az egész ország olyan volt, mint egy terített asztal, a hóval borított január - és februárban.
Eltűnt a jókedv és eltűntek a víg lakomák, de jöhet új korszak, még éltethetnek sok háziasszonyt a cigányhúzta magyar nótákkal, jó bor, pompás pecsenyék, és aranyló frissensült farsangi fánkok mellet! Tiszteljük a jól bevált hagyományokat, s bár haladni kell a korral, a régi jó dolgokat és hagyományokat a gasztronómiában sem szabad elhanyagolni. Abban a reményben, hogy a valós jólét új korszaka 2006-ban minden bizonnyal el fog következni, addig is előlegezzük meg és idézzük fel újra a farsangi fánk romantikáját.

RECEPTEK

 
Csöröge fánk receptje
Öt tojás sárgájával, egy kanál rummal, két kávéskanál tejföllel, pici sóval, kávéskanál cukorral és huszonöt dkg. Liszttel közepesen kemény tésztát készítünk.
Vékonyra nyújtjuk és derelyemetszővel féltenyérnyi, kockákra vágjuk Közepébe, szintén a derelyemetszővel két - három csíkot, belevágunk. Forró zsírban vagy olajban ropogósra sütjük, vaníliás porcukorral meghintjük. Sárgabarack lekvárral tálaljuk.
Pánczél Károlyné

---

Szalagos farsangi fánk receptje
Egy dl langyos tejjel elmorzsolunk két dkg élesztetőt hozzákeverünk négy dkg finomlisztet és kevés cukorral, kovászt készítünk belőle, majd félretesszük.
Négy tojás sárgáját két dkg cukorral simára keverjük, beleteszünk egy kávéskanál rumot, kevés reszelt citromhéját. Közben huszonöt dkg liszttel, egy dl tejjel középkémény tésztát készítünk, melyhez hozzáadagoljuk a kész tojássárgáját a pihentetett kovászt meg három dkg olvasztott vajat és egy csipetnyi sót. A tésztát jól kidolgozzuk, amíg csak hólyagosodni nem kezd, és míg a kanálról könnyen leválik. Lisztezett deszkán, ruhával letakarva, hideg helyen kelesztjük.
Kelesztés után lisztezett deszkán újnyi vastagra kinyújtjuk, majd lisztezett szájú vizespohárral, fánkokat szaggattunk belőle. Forró olajban mindkét felüket aranysárgára kisütjük, vaníliás porcukorral meghintjük, baracklekvárral feladjuk.

Almás-mazsolás fánk

Porcukorral meghintve, esetleg egy kis hámozott pisztáciával tálaljuk.

Hozzávalók 6 személyre:● 27,5 dkg + 2 evőkanál liszt
● 10 dkg cukor
● 1 citrom
● olaj
● 1,5 dl tej
● 2 tojás
● 10 dkg mazsola
● 10 dkg natúr pisztácia
● 2 alma
● fél dl brandy
● fél tasak élesztőpor

Elkészítés:
A brandyt elkeverjük langyos vízzel, és 20 percre beletesszük a mazsolát. A megtisztított almát kis kockákra vágjuk, és meglocsoljuk a citromlével. A tojásokat kikeverjük 8 dkg cukorral és a citrom lereszelt héjával, majd hozzáadjuk a lisztet, az élesztőt, a tejet és az összetört pisztáciát. A mazsolát lecsepegtetjük, finoman belisztezzük, és a tésztához adjuk. Az almát is hozzákeverjük. Evőkanállal bő, forró olajba szaggatjuk a tésztát, és aranybarnára sütjük a fánkok mindkét oldalát, majd konyhai törlőkendőre szedjük őket.

Elkészítési idő: 45 perc
Kalóriaérték: 570 kcal adagonként
Hozzávalók hat személyre: 30 dkg liszt, 6 tojássárgája, 2 ek cukor, 2 ek rum, 1 ek tejföl, olaj a sütéshez
A tálaláshoz: porcukor, baracklekvár

A lisztet a tojássárgájával, a cukorral, a rummal és csipetnyi sóval rétestészta-keménységűre gyúrjuk. Ha szükséges, még kevés lisztet vagy egy evőkanálnyi tejfölt adunk hozzá. A jól kidolgozott tésztát letakarva fél órán át pihentetjük.

Lisztezett deszkán késpenge-vastagságúra elnyújtjuk a tésztát, és derelyemetszővel féltenyérnyi rombuszokra vágunk. A kis tésztadarabokat középen háromszor behasítjuk, és az egyik végét a középső nyíláson áthúzzuk. Készíthetjük úgy is, hogy felvágjuk kétujjnyi széles és mintegy 15 cm hosszú csíkokra, azután laza csomót kötünk rá. A háziasszony elengedheti a fantáziáját, hiszen ha jó a tészta, bármilyen formában szépen átsül.

A fánkot bő, forró olajban aranyságára sütjük. Fontos, hogy az olaj kellően forró legyen, valamint az, hogy ne süssük túl sokáig a fánkot, mert kiszárad. Szép aranybarnára kell sütni. Az elkészült fánkot szalvétára szedjük, lecsepegtetjük, majd porcukorral meghintve, finom házi lekvár társaságában kínáljuk.

Jó tudni: rumot azért adunk a fánk tésztájához, mert így könnyebb, hólyagosabb lesz. Ráadásul nem vesz fel túl sok olajat. Sütés közben az alkohol elillan, tehát a gyerekek is bátran fogyaszthatják.

Farsangi szokások és mondókák

Tyúkverőzés, tuskóhúzás, kongózás

Tyúkverőzés

Farsanghétfőn délelőtt a legények felöltöztek, egyik cigányasszonynak, másik koldusnak, harmadik menyasszonynak, negyedik vőlegénynek, az ötödik vőfélynek. A menyasszonynak szalmakötélből font koszorú volt a fején, a vőlegénynek bokréta a kalapjánál, a legényeknek szalmából sarkantyú a csizmáján. Tarisznyával és kosárral indultak az útjukra, és bementek minden házba, mondván:

Hipp, fassang, hopp.
János uram fassang.
Itt is adnak, amit adnak,
Egy darab szalonnát.
Tyúkláb, daruláb,
Macska ül a szalonnán.
Menjetek lehajtani,
Nekem egy darabot vágni.

A vers után táncoltak, majd a gazdasszonytól lisztet, szalonnát vagy tojást kaptak, amit a kocsmában közösen elfogyasztottak. /Rozsnyó/

Tuskóhúzás

A farsangi lakodalmas játékok közül a leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással, tőkehúzással összekötött mókaházasság. Pl.: Rábatótfalun 31 méter magas fát döntöttek ki, ezt húzták végig a lányokból, legényekből alakult párok a Szentgotthárdig vezető úton. A menetben 168 jelmezes figura vett részt. Kétszer is megálltak,és ilyenkor tréfás esküvő játszódott le. Jellegzetesen húshagyókedden rendezték a tuskóhúzást olyan községekben, melyekben az esztendő során nem volt lakodalom.
Az álesküvőt nyitó rigmus:

"Mélyen tisztelt Közönség!
Felsőbátkifalu nagyközség!
Hajják meg a süketek! Nyíljon ki a fületek!

Nagy eseményt hirdetek, jó mulatságot ígérek:
Azért jöttünk össze ma, legyünk hát egy csokorba.
Házasság lesz ebből tudom, ezt bátran itt megjósolom.
A falu egy legénye, kinek az esze kereke
Mindig jár és meg nem áll,
Kigondolta, úgy tudom, házasodik farsangon."
/Körmend/

Kongózás

Szatmárban húshagyókedden úgy csúfolták ki a pártában maradt lányokat, hogy pléhdarabokat kongattak az ablakuk alatt, és azt kiabálták :

Hushagyó!
Itt maradt az eladó.
Akinek van nagy lánya,
Hajtsa ki a gulyára.

Ennek egy változata a szegedi tőkehúzás hamvazószerdán. Ekkor szoknyába öltözött legények váltakozva olyanokkal, akiknek fél lábukon magyar nadrág, a másikon bugyogó, fejükön kakastoll van, arcuk tűzszínűre van festve, járnak fel s le a városban. Az egyik lámpást tart a kezében, a másik bográcsot fog, benne víz és meszelő, s ezzel csapkodnak jobbra-balra, a harmadik meg húzza a tőkét, tambura, cintányér, rossz bogrács verése mellett. A negyedik ostorral hajtja a tőkést. Menet közben azt kiabálják:


Ij, ju - ju!
Vén ju'!
Kimaradtam
A farsangbu' !

vagy


Ecce , neki, dáridom,
A farsangot bevártam,e neki, dáridom,
De vőlegényt nem kaptam,
Jaj, de hoppon maradtam.

Várok még egy farsangot,
Tán majd valakit fogok,
S ha vőlegényt nem kapok,
Apácának beállok.

Ó, te rozzant kaloda,
Nem való vagy te oda,
Nem való vagy te másra:
Fűtőnek a pokolba.
/Vágfarkasd/


Tehát a farsang végén, a nagy evések és ivások, a nagy bálozások és vidám alakoskodások után számba vették az eladó lányokat. Kicsúfolták a pártában maradottakat, ugyanis annak bűnhődnie kellett, aki ki akart bújni a családalapítás kötelessége alól.

Fassang, fassang három napja.
Itt hagyott a lányok anyja.
Gyűjjék haza, Pesta bácsi,
Mind eladták a lányokat:
Kit görhéért, kit máléért:
Bagi Katit egy bimbóér ,
A kondásnét egy malacér,
A kántornét egy szoknyáér,
A lovásznét egy csikóér.
/Heves megye/


S Carnevál is így kezd beszélni népéhez:


"Urak! asszonyságok! tudjátok tisztemet,
Amelly most közzétek vezérlett engemet.
Ím én azért jöttem ide mostanában,
Hogy tudjam, ki van még, s ki nincs már pártában.
Hogy megköszönthessem az újj asszonyokat,
S más fársánggal férjhez adhassak másokat.
Igaz, hogy a mennykő vén Dubranovszkija,
Már elkomorítván a hypocondria,
S irigyelvén a más gyönyörűségeit,
Kurtára szabta ki a fársáng ideit:
De még is, azt tartom, elég idő annak
Hat hét is, akiben virgonc erek vannak.
Sőt öt hét alatt is férjhez lehet menni,
Akit a legények el akarnak venni:
Egy hét leánynézés, második szeretés,
harmadik, negyedik, ötödik hírdetés. -
Most nincs egyéb hátra, hanem hogy tudhassam
A férjhez-mentteket s őket felírhassam...
Carnevál elbámúlt, melly kevés a számok,
Akiknek készűlnek a vénuszi hámok,
Látta, millyen sokak itt a subjektumok,
De sem copulájok, sem praedicatumok.
Látta, melly szomorú képpel búsonganak,
Akiken külömben rózsák virítanak;
S mint rideg violák a puszta homokon,
Magánosan sírnak únt árvaságokon...
Ezt jól észbe vévén Carnevál, ezennel
Helyére téteti a könyvet Hímennel.
/Csokonai : Dorottya/


dr. Hohl Józsefné

IDÉZETEK GYŰJTEMÉNYE

CÉL

Mária Bagoly, 2011. február 5., 19:56

"Az életnek két célja lehet:először elérni amit akarunk s ezután örülni neki.
 Csak a legbölcsebbek teljesítik a másodikat."
                                              /  Smith/

BOHÓCSÁGOK

Jancsi bohóc a nevem....szeretném ha szeretnél...