A Szent Anna-napi Palóc Búcsút, a palóc régió legnagyobb közösségi rendezvényét tartották vasárnap a Nógrád megyei Balassagyarmaton, a vallási rendezvény népművészeti fesztivállal egészült ki, lesz népzene, néptánc és népmese, és megválasztották Palócország szépeit is.
Balázs Dorka rimóci menyasszonyviseletben a Szent Anna-napi Palóc Búcsún
Majdán Béla várostörténész az MTI-nek kedden elmondta: a palócföldi résztvevők ünnepi viseletben, keresztekkel, lobogókkal érkeznek az ünnepi rendezvényre.
A balassagyarmati Palóc Múzeumban őriznek egy Mátraderecskéről származó öltöztetős Szent Anna szobrot, és hagyománnyá vált, hogy a Palóc búcsúban ezt a szobrot viszik a körmeneten - tette hozzá.
Vasárnap a római katolikus főplébániatemplomtól indult a népviseletes processziós menet a művelődési központ udvarára. Ott tartották Szent Anna palóc miséjét, amelynek végén megáldották a jelenlévő családokat és a gyermekáldást váró zarándokokat. A szertartást Bíró László püspök, tábori lelkész és Stella Leontin főesperes végezte. A misén hazai és szlovákiai magyar hagyományőrző csoportok mellett a balassagyarmati Szent Felicián Kórus közreműködött.
Rimóci népviseletű lányok sétálnak a Szent Anna-napi Palóc Búcsún
A népélet világi szépségei címmel rendeztek a délutáni családi programot. Népmesék, népdalok, népzenék hangzanak el, hagyományőrzők néptáncot is előadtak a Balassagyarmati Cigányzenekar kíséretével.
A nap végén Palócországszépeit választották meg. A viseletes szépségversenyt idén is gyermek, menyecske, családi, illetve csoportos kategóriákban bírálták el.
Szent Anna, Jézus nagyanyja tisztelete az Árpád-korig nyúlik vissza. A palócok vallási kultúrájában Szent Anna a magtalanok, az áldott állapotban lévők és a női betegségben szenvedők pártfogója. Szent Annát egyaránt tisztelik a gyermekáldásra várók reménységeként, a családok védőszentjeként és a jó halál patrónusaként.
(Forrás: MTI)
